pipöl áj pipöl szó, ádzseszkó!
Elmém ködfátyolán átrémlik, hogy volt karácsony családi körben, de ez gondolom senkit nem érdekel, meg az sem, hogy indulás előtt majdnem felrobbantottam az otthonom.
Nu, szóval 27.-én tértem meg vérszingli fészkembe, aholis randevúm volt az én drága alfámmal :)))), itt jöhetnének a zaftos részletek, de mint tudjuk úrinő, nem köp.
29.-én szintén póker, magáért a játék öröméért, valahogy mostanában mindig a Stufa nyer, vajon mi lehet ennek az oka???
Egyik reggel hirtelen váratlanul beköszöntött az év utolsó napja, magam sem tudom már, hogy miért kezdem én ünnepelni ezt már reggel, de ha jól sejtem abba sem hagytam az alkoholos italok bevitelét a szervezetembe, mindezt tettem a májam érdekében, mert, ugye akinek a mája nagy annak nagy szíve is, és én szeretném, ha nagy szívem lenne és beleférne mindenki, és nem lennék ilyen bunkó embertársaimmal. (itt most elvárom, hogy megcáfoljatok).
Az év szilveszteri bulija elkezdődött tehát, ja! azt nem mondtam, hogy jelmezes estre készülődtem, mert be kellett ám őtözni rendesen, két kategória vót megjelölve punk (ami a rokkertől az emósig terjedt) és luxuskurva. Jómagam emóskurvaféleségnek öltöztem és mondanom sem kell, nagyon jól néztem ki, habár a sminkem csak félig készült el, mert azok az átkozott vendégek korán érkeztek és elkezdünk pálinkázni, de még így is jó voltam na. 8 óra mélységében érkeztünk meg a tett színhelyére, ami a Macsuék otthona volt. Na gyerekek az vót aztán a party! Ennyi boldog és felszabadult pánkot, rokkert, emóst és kurvát ilyen kis helyen én még nem láttam, volt ott minden, ablakból történő kihányás, az bejárati ajtó üvegének kitörése, az erkélyablak betörése, öngyilkossági kísérlet (ezt szerencsére megakadályoztuk), szerelmi szálaknak az szövődése és rengeteg tánc az végkimerülésig. Engem az Acsáék hajnal hatkor rángattak el, szerettem volna még maradni, de a többiek nem bírták már az iramot, búcsúzóként még Gabesz(25)-tel eljáccottunk egy szakítós jelenetet, többször visszafutottam a bejárattól, kapaszkodtam az ajtófélfába és a végén már csak az ujjaink értek össze, majd az ottmaradtak mind rányomták az édes kis nózijukat az ablakra, és úgy integettek utánunk. Megható volt ez kegyetlenül, könnybe is lábadt a szemem. Otthon megpróbáltam volna aludni, de a rendíthetetlen partyarcok, még nyomták az adzseszkót és igyekeztek engem is bevonni azzal, hogy óránként felhívtak, hogy még csak most kezdődik a buli, tartott mindez este 6 óráig, akkor határozódott el, hogy 2008 a party éve lesz és ez így megy azóta is...
kommentek