Oly vidáman indult a mai napom, a 9-es buszra várakozván a szakadó esőben figyeltem azt a rengeteg szánalmas vén genyót kisnyugdíjast és még szánalmasabb büdös cigányt kisebbséget (ami nyócker lévén, hogyismondjam enyhén nevetséges) akik megkeserítik a reggeleimet nap mint nap. Amíg várakoztunk szinte mindent elkövettek, hogy kellemetlenül érezzem magam, de akkor hirtelen a sors bosszút állt a mindennapi rossz közérzetemért, a fokhagymaszag-pálesz-mosdatlandág elviseléséért.
A busz közeledett a megállóba, jómagam rutinos tömegközlekedőként s főleg, hogy ismerem a busz természetét esőben, hátra léptem , a nagy többség persze tülekedett az ajtó irányába, hogy nehogy ne ő legyen az első. Ilyenkor ezeknek semmi se szent, lehet terhes anya babakocsit tolva, kisóvódás csoport vagy télleg idős ember aki esetleg nehezen mozog, bárkit eltaposnak ellöknek, hogy ők legyenek akit először léphetnek fel a járműre, s diadalittasan nézhetnek körbe -győztem!, majd folytathatják további garázdálkodásukat.
Szóval, a busz közeledik, jómagam hátralép, majd a jármű fékez a megállóban és a tetőn lévő összes víz bele az orcájukba, nyakukba, volt akit elkapott pont szemből, azt sikoltozást, szikolózást amit ezek elkövettek, mert természetesen nem ők tehetnek róla, hogy odaálltak, hanem valami felsőbb hatalom, vagy direkt a buszvezető (amit még el is tudok képzelni, mert mintha átsuhanni láttam volna egy apró mosolyt a sofőr arcán)
Na, én azóta nem tudom abbahagyni a sátáni kacajom, folyik a könnyem a sok nevetéstől.
Hívjatok rosszindulatúnak, de ez a mai történés bearanyozza a napomat.
A busz közeledett a megállóba, jómagam rutinos tömegközlekedőként s főleg, hogy ismerem a busz természetét esőben, hátra léptem , a nagy többség persze tülekedett az ajtó irányába, hogy nehogy ne ő legyen az első. Ilyenkor ezeknek semmi se szent, lehet terhes anya babakocsit tolva, kisóvódás csoport vagy télleg idős ember aki esetleg nehezen mozog, bárkit eltaposnak ellöknek, hogy ők legyenek akit először léphetnek fel a járműre, s diadalittasan nézhetnek körbe -győztem!, majd folytathatják további garázdálkodásukat.
Szóval, a busz közeledik, jómagam hátralép, majd a jármű fékez a megállóban és a tetőn lévő összes víz bele az orcájukba, nyakukba, volt akit elkapott pont szemből, azt sikoltozást, szikolózást amit ezek elkövettek, mert természetesen nem ők tehetnek róla, hogy odaálltak, hanem valami felsőbb hatalom, vagy direkt a buszvezető (amit még el is tudok képzelni, mert mintha átsuhanni láttam volna egy apró mosolyt a sofőr arcán)
Na, én azóta nem tudom abbahagyni a sátáni kacajom, folyik a könnyem a sok nevetéstől.
Hívjatok rosszindulatúnak, de ez a mai történés bearanyozza a napomat.
kommentek